A mai napom nem volt valami érdekes. Hát..csak annyit tudok mondani, hogy az egyik (volt) barátnőm nagyon bunkó volt:S Bár, az az igazság, hogy a pénteki beszólása óta, nem lepődök meg rajta. Értitek..ő szólt be és még ő is sértődött meg.Kész..:S De..nem vártam tőle semmit. Ma már sokat gondolkodtam azon, hogy ha lesz időm, miről is írjak a blogomba. Így arra jutottam, hogy írok a kedvenc zenészeimről. Először is azzal kezdeném, hogy minden ember más és minden embernek más az ízlése. Elsőnek azt az együttest írom, akik számomra mindennél fontosabbak. Igen..a híres Tokio Hotel. Gondolom mindenki hallott már róluk. Tudjátok, Tőlük annyi mindent kaptam, amiről nem is tudnak. Mióta szeretem Őket, annyi barátot szereztem. És még sok-sok mindent. És az egésznek az a lényege, hogy azokat az embereket, akiket ezalatt az idő alatt megismertem, talán nem is ismerném őket, ha nem szeretném a TH-t. És bár tudom, hogy vannak akik nem szeretik Őket, de számomra Ők mindennél fontosabbak. Nem tudom mit csinálnák nélkülük. És a favoritom közülük Bill<3.> oldalra és mindent megtudhattok róla. Rengeteget tudnék róla mesélni, de..majd egy legközelebbi írásomba=).Aztán utánuk pedig jöhet a The Rasmus, Az Anti Fitness Club, a Metro Station és még Eminemet is bírom.Igazából, most nem szeretnék berakni mindenkitől egy-egy számot, ezért csak a youtube-t tudom ajánlani. És a végére itt egy idézet:
"Hogyan csinálják ezt az emberek - félretenni minden félelmüket, és feltétel nélkül bízni valakiben, minden tökéletlenségük és félelmük ellenére?"
Stephenie Meyer:Twilight
Sokat gondolkodtam, hogy miről is írjak. Mivel szinte semmi értelmes nem jutott eszembe, arra gondoltam, hogy írok a változásról és a barátságról. Már csak magamból kiindulva is, az emberek sokat változnak. Van olyan ember, aki jobb ember lesz, de van olyan is, aki egy szóval elviselhetetlen lesz. Tudom, hogy én is sokat változtam, főleg a nyár alatt. Pár embertől ezt meg is kaptam. És ilyenkor szinte mindenkiben felmerül, az a kérdés, hogy akkor valójában ki is az igaz barát? Minden embernek más az igaz barát. Mások az emberek érzései és gondolatai. Minden ember más. Mert ahhoz, hogy barátság alakuljon ki két ember között, kell hogy egy hullámhosszon legyenek. Ez nem azt jelenti, hogy legyenek teljesen ugyanolyanok, mert ne. Csak legyen közös témájuk. Tudjanak miről beszélni. És, egy igaz barát, mindig melletted van és még akkor is, ha az egész világ ellened fordul. Bár lehet, hogy néha furcsa leszel, és kissé nehéz lesz ezt megszokni, de ő mégis ott van..melletted. A változások során sok barátot is szerezhetsz, de sokat el is veszíthetsz. Mert egy változás nem arról szól, hogy ma kitalálod, hogy ilyen leszel, és másnap már olyan is akarsz lenni. Nem. Ez lassan zajlik le az életedben. Bár, nem biztos hogy te veszed észre, hogy mennyit változtál, mert lehet, hogy más. Például nekem már többen mondták, hogy mennyit változtam a nyár alatt. Persze jó értelemben. Egy fiú és egy lány kapcsolata is elég fura tud lenni. Mert az egyik nap még úgy gondolod, hogy szinte teljesen ugyanolyanok vagytok, és egy hét múlva, meg rájössz, hogy szinte nincs is közös témátok, és csak akkor jössz rá igazából, hogy nem is hasonlítotok. És ilyenkor felmerül benned az a kérdés, hogy..valójában mit is akartál tőle? Vagy, hogy egy hét alatt hogy tudtad ennyire megutálni?..És ez az a kérdés, amire..talán soha nem kapsz választ. Na, de térjünk vissza a barátokhoz. Én..például az életemet el sem tudnám képzelni Írisz nélkül. Ő az egyik legjobb barátnőm. Pedig..tavaly nyáron lettünk csak jóba. És..számomra Ő mégis sokkal többet ér, mint az a barátnőm, akit 2-3 éve ismerek igazán. Mert..tudom, hogy akármi is történik, Írisz mellettem van és Rá mindig számíthatok. Nélküle..már el sem tudnám képzelni az életemet. Pedig..akármilyen furcsa is, először csak egy fiú miatt kezdtünk el beszélgetni. Aztán már olyan jó barátnők lettünk. Például tegnap találkoztunk, és annyira jó volt. Mintha évekkel ezelőtt láttam volna. Pedig nem. Szinte minden este beszélünk. Nem is tudom megköszönni, hogy van nekem. Nagyon szeretem<3